(Anyagi helyzetéből fakadóan) hátrányos társadalmi és oktatási helyzetű, jellemzően megvetett személy.

- Azt Gyulabá, milyen Párizs?
- Faszmöccse, rakás szar, kutyaól bazmeg, tele minden gyanús származék csóróval, phöj! Ott vereti a sok néger meg szarfaszú arab köcsög, persze nem vagyok elveszve öcsécském, kitartottam a csövem, mint a Dzsémi a csodalámpást, azt mondtam a Mercikének is, hogy szedd a lábad bazmeg. Mégegyszer nem megyek öcsécském, pedig reményekkel mentem, Mercike is akart menni, Eiffel-torony, szerelem városa, gondoltam én is lecsekkolom a gékarton-átvevő helyeket, de hát semmise volt, vagy nehéz volt megtalálni.

Tokod, Tát, Dorog, ez elég csóró környék, basszátok meg, ott van az üveggyár, Suzuki Egomba, a szemétégető, azt annyi. A relaborok tömve vannak, hogy a gecibe kéne pénzt keresni? Elmegyek vasazni a Kisnovák helyett, úgyis Pesten lapátolja a szart a vietnámi tag villájánál.

Itt minden kínai, nézd a cipőmet, a pólómat,
de neked kell a pörgés, ezért hónap végén csóró vagy.
A magamfajta csórónak nincs jó dolga de,
ha egy koton van, megjátssza, hogy a jót rosszra boltolja be.
(DSP - Lakótelep (közr. Siskafinuccsi & Phat): Lakótelep - dalszöveg)