(Jellemzően elektromos) gitáron rendkívüli átéléssel, magas színvonalon, gyakran virtuóz szólókat előadva játszik.

- Neba, figyeljé! A Tomekék újabb Progression-ös számot pattintottak fel a jotóbra. Ilyen szöveg, gecc: "Amit kell, azt mindig megteszem, / ha az élet egy telefon, én felveszem". Szégyen, bazmeg, szégyen.
- Ja, hallottam már. A szöveg tényleg tré, gondolom a Tomek írta, de tekerjél 2:30-hoz, ott a gitározás. Azért jól nyűvi a Szeszkó, mi? Érzed, hogy fáj neki az élet valahol. Persze ekkora alkoholviharok után bárkinek fájna.

Van a Merszipéjnben egy ilyen magányos alkesz tag. Vágási, aki napjába legalább egyszer bekéri a zenegépből a "Mielőtt végleg elmegyek"-et. Na, a Gyulabá meg csak arra vár, mikor benne van a tintorettó, azt kappanhangon énekli, meg néz mindenkire, hogy tartsanak vele. Az a legnagyobb, mikor a gitárszólót is elvinnyogja. Nagyon nyűvik az eredetibe is, de Gyulabá azt is beübereli természetesen.

Kösz, Tomala.

Jellemzően tömény szeszes italok mellé fogyasztott egyéb alkoholos ital (rendszerint sör), amely mintegy az utóíz "öblítésére" szolgál; kisérő.

- A Norbikától hallom, írt megint a bizonyos Mullini. Valami harmincéves képeslap, azt rajta ilyen, hogy "üdvözlettel köszöntelek Esztergom régi képével. Ha van kedved uszodába, szaunába, fürödni járni, kérlek hívj. Puszillak, Mullini." Engem kérdel, szerintem rájött az illető, hogy nem mehet ilyen gyorsan a... mi van, Misáj nem is tudtam, hogy te ekkora sörös vagy!
- Faszt, ez csak kokkolinó. Vágod, kell valami a negyedik jéger mellé, öcsém.

Kösz, Tojás.

Szolgáltatásért, azzal való elégedettség kifejezésének eszközeként, annak ellenértékén felül fizetett pénz(összeg); borravaló.

- Ááá, gecó, hallod, amióta beütött ez a válság tematika, nem egyszerű a szitu. Frankón hesszelni kell, hova mit merre meddig, mer hó végére nem marad csak a szopoládé, de az bőven, barátom.
- Nem kicsit van igazad, tesó, múltkor nézem, hallod, geci, de el ne mondd, hogy én mondtam, a Tasnádi 98-as helyett csak 95-öst rakatott a verdába, ráadásul csak féltankot, ecsém, nem semmi. Aztán még a kutas gyereknek is mormolt valamit, hogy kukázni kéne a gecibe ezt a benzinzabáló fostalicskát, azt áttérni valami hájbrid megoldásra. Azér a rugó jatt leesett, mer a Kálmán úriember marad még ilyen gecinehéz időkben is, érted, eléggé riszpekt a tag.

A Dénes volt előttem a Müller Feri bánál, hallod, úgy jattol az arc, hogy ötszáz forint, külön a köpeny alá, érted, a Mullini meg ilyen zsakettba ossza, és a Dí a belső zsebébe, így fainul, két ujjal belepöcögteti a dellát. Kurvára úrias!

Kösz, Zsírfeka.