Sokkoló, meghökkentő minősége, váratlansága okán elsöprő erejű, megrázó hatású.

Az igen szigorú volt, amikor a Gyulabá electric boogie-zott a Kálmító legénybúcsúján, olyan volt az öreg, mint egy alkohol-droid! Ráadásul a Dzsekó Thrillerjére, nyugodjon békébe az a mutáns fíreg.

- Aszondja az arc, hogy "én vagyok a Vízisikló." Mondom mi a fasz? Milyen fórum, milyen kígyó? Kettőt néztem, azt már figyelt a csávó ökle a fejembe, azt lefejeltem a csukáját, ha érted, hogy mondom.
- Ez egyszerre szigorú és szánalmas, Misi, ecsém. Hogy van az, hogy téged mindig megtalálnak ezek a figurák?

A Kisnovák kábé minden tárgyból elhasalt az egyetemen, nem kicsit szigorú a téma. Ebből nem lesz tanári állás, érted, persze lapátolni mindig lehet, baszkikám.

Kösz, Sámán.

Buli, parti, mulatság.

Hatalmas párdéj volt, bazmeg, csévi pincéknél, Kálmán legénybúcsúja, fejreálltunk, barátom, nem kicsit. A Szomjú Norbi üvöltve ásított, a Gyulabá meg karateoktatást tartott bedzsojázva, de durván, bazmeg.

A Kinder Béci már csak ilyen elit párdéjokra jár, mintha kéne, érted, hogy mondom. Nagy modell nők meg öltönyös, kocsis faszik. Teljesen meg van zakkanva a gyerek, ott tolja a call centerbe három éve, azt már ilyen fáraó, miller főnöknek képzeli magát, öcsém.

Társas összejövetelen, mulatságon feltűnő rendszerességgel megjelenő, annak (akár tétlenül is) szerves részét képező személy.

- Kik voltak szombaton a Kálmító buliján, ombre?
- Hú geci, mindenki ott csapatta. Dénes, a Kisnovák, Misi, Gyulabá, a Kar, a Ferínnyó, a Szomjú Norbi meg persze a bulibútor Krempf Étyienn. Az bazmeg, a vén szar, Pécsig elmenne gyalog egy bulájér. Mindig a Marcipánba tolja, mintha kéne, érted.

A Kismorvai, a Kisnovák spanja, bazmeg, akkora bulibútor, péntek-szombat kötelező jelleggel ott van minden párdéjn. Rácuppant az érzésre, mint légy a szarcsíkra, ha érted, mire gondolok.