(Élet)helyzet.

- Megvan, Gabeszkám, tavaly nyár kóla bícs, Kálmánékkal, mekkora pálya volt már, gecc, nappal krúzing, éjjel veretés Flörtben, tinimuffok lekúrása a parton, a régi szép idők, ecsém!
- Az jó is volt, Totya, bazmeg, azóta csak szopákolom a faszt itt a geci angoloknál.

- Este Horájzon? Hallom, komoly osztás lesz a klón. Atom az anyag, beállsz, mint a gerely.
- Hát, apám, Hori ma este nem pálya, átmoccannak a Renátóék, szereztek afgán témát Pesten, pödörünk egy komoly rakétát, azt utána már mindegy hol a faszba vagyunk, vágod, tesó.

Mi a pálya, Kisnovák? Mit magyaráztak neked a zsék? Persze kurvára mindegy, lényeg, hogy boríthassuk hazafelé, öcsém.

Kösz, Zsírfeka.

Rendőr(i személy).

-Tartsd egy kicsit, Dénes, itt vannak a jagellók és nincs headsetem.
- Mekkora puller kecsege vagy, Kálmi! Sportkipufogó persze egyből bejátszott!

- Bazmeg, ott igazoltatnak a román jagellók! Most mi lesz?
- Faszombele, kussoljatok! De fos módon lassul ez a kocsi... Kisnovák, te beszélsz. Semmi páúverkedés, öcsécském, a Miskánál pihen ezer ojró, geci!

Kösz, jegkrem, Freevo, riviera és bgj.

Erőtlen testalkatú, bátortalan fellépésű (és emiatt lenézett), a társasági élet főáramából gyakran kirekesztett fiatal (férfi).

Miska, ez a Kisnovák spanod mekkora gyíkarc már. Milyen balfasz fejjel számolta ki a kiskóla árát annak a basznivaló pultosnőnek, mi? Na, induljunk tovább, gecó.

Hallom, az a gyíkarcú Szomjú Norbi bebombázva nekiállt emberkedni a Gizi presszóba, leverte a muskátlikat, aztán a Márió, a Dzsúlió lapaj öccse adott neki két sallert. A kistáska állítólag szűkölve kért bocsánatot.

Kösz, Jim és Salax.