Ha érted, hogy mondom

Szlengblog

BRÉKING: Az igazi Gyulabá

2010. február 25. - Nyelvész Józsi

Éreztem, hogy be fogok bukni ezzel a Gyulabá-sztorival, apja faszát, hogy ennyien ismerik. Még a végén megkeres ez az állat. Mindenesetre Dee Dee meg én mind a ketten a Golfos Gyuszinál csináltuk a jogsit. Visszaemlékezések a jó öregről:

Úúúúúristen sárcok!
Igencsak rég óta olvasom itt a történéseket, de csak most állt össze a kép.
Hát én bezony kibebaszottuk Gyulabánál tanultam meg vezetni...
Télleg óbudán toltam le, éshát nemis tudom mit mondhatnék még róla, mert minden, ami eddig elhangzott az így van:D Leírom, hátha valamelyik művészúr ihletet lát benne...
Fizimiska is egy az egyben stimmel, bár már igencsak őszül a feketéből.
Ha valaki télleg Gyulabánál akar megtanulni vezetni, beszélhetek vele..:D

Lényegében nem sokan végeznek nála, mert van egy olyan stílusa, hogy akármi van üvölt. Ezért a lányok már az első alkalom után sírva kéretszkednek át másik oktatóhoz. Mondhatnám voltam olyan tökös h én nála letoltam a témát, de inkább arról van szó, hogy a család régi ismerőse, oszt gondoltam jobb a békesség...
Gázt lényegében még amikor már forgalomban vezettem akkor sem használhattam az elején, mert "fölös". Oktatás köben a jókis kötött pulcsijában félig kilóg az ablakon, kezében meg végig egy pálcával hadonászott (=vascső).
Gyakran meg kellett állnunk a legdurvább kifőzdéknél, ahol szépen betolta a napi moslékot. Nyilván oktatási időben. Szokása volt állandóan dudálni. Mondhatom élvezetes volt, amikor kb semmi nem történt, csak valaki valamit nem úgy csinált, mint ahogy azt ő elképzelte, akkor üvöltött és közbe csapkodta a dudát. Ez akkor volt a legjobb, amikor mentem a normál utazótempóban, és kiszúrta, hogy valakik szabálytalanul mentek át az úttesten jó messze, szóval kb közünk nem volt, hogy lassítani kelljen vagy valami. Na, ekkor ő (az anyóspedállal) padlógáz 90ig (belváros) és atom duda+ MEGDÖGLETEK felkiáltás. Ha valaki piroson ment át akkor általános felkiáltása volt miközbe a kormányt ráhúzta a járókelőre, hogy: "Félre mama! a fékezést még nem tanultuk!"

Nagyon sok sztori volt vele, tán egy elég brutálisat emelnék ki:
Bécsi út, külső sáv, oktatónk túl a kajáláson. Egyszercsak a járdáról egy fehér Suzukis lekanyarodik elénk, de még jó messze, szal kb fékeznem sem kellett, hogy felvegye a tempónkat. Ennek ellenére már nyomja a dudát ezerrel. Suzukis lassít, erre még jobban veri a dudát. Suzukis megáll. Még mindig külső sáv, még mindig duda ezerrel. Suzukiból kopasz ajtósszekrény kimászik:
-Miafaszt dudálsz bazdmeg!
-A kuuurvaanyádat, hát hogy vezetsz te baromarcú!
Suzukis eljön egészen a kocsink elejéig, Gyulabá kiszáll (nem szarral gurít). Közbe vicsorgás szidalmazás, énmeg szorítom a kormányt, mint kisgyerek a maciját. Suzukis ráköp a kocsira. Gyulabá még hangosabban üvölt:
-Köpjél rá bazdmeg, köpjél rá mégegyszer ha mersz!
A kopasz vérben forgó szemekkel kicsit elidőz, aztán újra ráköp a kocsira.
Gyulabá:
- Jóóólvan kurvaanyád most megvagy, megyünk is feljelenteni, most bizony nagyon rábasztál!
- Jelentsé csak fel köcsög.
Azt gyulabá visszaszált, mint aki jólvégezte a dolgát, és röhögve felírta a rendszámot. "-Mehetünk..."
Azzal a lendülettel mentünk is. Mintha valami jókis buli lett volna elkezdett röhögni és rágyújtott a papírdobozos barnaszofira...

Ennyi volna, bocs, hosszú is, szar is...


Szerintem káprázatos. Kösz, tesó! Olyan sztorik jutottak eszembe, hogy hónapokig el leszünk látva itt a blogon.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu